Apu életében is tudtam róla, de halála után folyamatosan szembesülök azzal, hogy Apu mennyire "grafomán" volt, vagyis szerette kiírni magából a gondolatait. Verseit nagyon szerettük, jelent meg novellája, de csak magának is irogatott. 

Többek között ezt is örököltem Tőle, de én lustaságból (meg valamennyire félelem érzetből) soha nem kezdtem írni.

Pedig a blog pont ez a műfaj lenne.

De mostanában annyire bonyolult lett minden, meg annyira nincsen lehetőségem lányaimmal beszélgetni, hogy - egy kicsit az utókornak is, megpróbálom ismét.